A budai Várban először mutatták meg éles városi környezetben azokat az önvezető járműveket, amelyek a kormányzati és iparági szereplők szerint új korszakot nyithatnak a hazai közlekedésben. A bemutatón Palkovics László arról beszélt, hogy Magyarország már nemcsak gyártani, hanem fejleszteni és tesztelni is tud ilyen rendszereket, miközben a cél az, hogy még az év vége előtt valódi forgalomban is megjelenhessenek a magas autonómiaszintű autók.
Palkovics László, iparági vezetők és Maya Kadosh, Izrael magyarországi nagykövete a Belügyminisztérium épülete előtt két önvezető autóról szó szerint lerántották a leplet.
A bemutatott járművek egyelőre még nem a teljesen autonóm kategóriát képviselik, hanem kettes szint plusz (Level 2+) önvezető technológiával működnek. Ezt a technológiát az izraeli Mobileye nevű cég biztosítja.
A prezentált modell a Zeekr 001 volt, a kínai Geely-csoport prémium elektromos autója, amely sportos kombi kialakítással, akár 536–900 lóerős teljesítménnyel és extrém hatótávval próbálja újradefiniálni a kategóriát.
Az autóban lévő Level 2+ önvezető szint azt jelenti, hogy az autó képes például elvinni a sofőrt a boltba, de közben figyelni kell a kormányra, és nem lehet teljesen elengedni a vezetést.
A kormánybiztos célja az idei év végére a 4-es szint elérése, ahol már „hands off, eyes off” működésről beszélhetünk, vagyis az utas akár olvashat is, miközben a jármű végzi a feladatát. Ugyanakkor a 4-es szint csak adott körülmények között érhető el, bizonyos útszakaszokon vagy közlekedési viszonyok mellett (például világosban). A legmagasabb az 5-ös szint, amikor minden körülmények között sofőr nélkül megy az autó, de ez még egy távolabbi jövő.
Palkovics László Bejelentette, hogy a cél az, hogy a közúti forgalomban is megjelenhessenek ezek az autonóm járművek.
Az ország nagyobb városaiban találkozhatunk majd ezzel a két demóautóval, gyakorlatilag tesztpályává válnak ezek a települések.
Palkovics szerint külön jelentősége van annak, hogy mindezt éppen Budapesten mutatják be, mert a város szerkezete korántsem olyan egyszerű, mint sok amerikai vagy kínai nagyvárosé, ezért az itt működő technológia komolyabb mérnöki teljesítményt jelent.
Hangsúlyozta, hogy ezek a járművek senkinek sem veszik el a munkáját.
Magyarországnak komoly előzményei vannak az autonóm járművek területén, mert már a kilencvenes évek közepén is futottak olyan hazai kísérletek, amelyek kamerával figyelték a sávokat, és képesek voltak beavatkozni a jármű mozgásába. A fejlesztésében ő maga is részt vett a Knorr Bremse mérnökeként.
Az elmúlt években a jogszabályi környezetet is úgy alakították át, hogy Magyarországon országúton is lehessen különböző szintű autonóm rendszereket tesztelni.
A magyarok nem ma kezdték, harminc éve foglalkoznak önvezető járművekkel
A bejelentést megelőző szakmai program másik fontos felszólalója Bokor József, a HUN-REN SZTAKI tudományos igazgatója volt, aki megerősítette, hogy a mostani bemutató mögött hosszú kutatási folyamat áll.
A hazai autonóm járműves fejlesztések nem gyökértelenek, mert a magyar mérnökök és kutatók már harminc évvel ezelőtt is ilyen rendszereken dolgoztak
– világított rá. Felidézte, hogy az első megoldások még egyszerű kamerarendszerrel és korlátozott számítási kapacitással működtek, ma viszont már egészen más technológiai szinten tartanak.
A korábbi teherautós kísérletek helyett most például Lexus RX 450h típusú tesztjárművekkel dolgoznak, és a fejlesztésekben már a megerősítéses tanulás, a mélytanulás, valamint fejlett mozgástervezési és szabályozási algoritmusok is szerepet kapnak.
Bokor szerint Budapest különösen nagy kihívást jelent, de éppen emiatt lehet fontos mérföldkő, ha az önvezető rendszerek itt is megbízhatóan tudnak működni.
Kiemelte, hogy a környezetérzékelés, a szituációfelismerés, a hálózati késleltetések kezelése és a flottaszintű együttműködés mind olyan terület, ahol még sok feladat vár a fejlesztőkre.
Külön beszélt arról is, hogy a mesterséges intelligenciába vetett bizalom alapvető kérdés, mert a társadalom érthető módon sokkal kevésbé tolerálja a gépek által okozott hibákat, mint az emberi vezetők tévedéseit.
Úgy fogalmazott, hogy a baleseti valószínűséget elméletileg a „10 a mínusz 9-ediken” szint közelébe kellene szorítani, vagyis extrém alacsony hibaarányra van szükség ahhoz, hogy a technológia széles körű elfogadást kapjon.
Szerinte ebben a validáció, a verifikáció, a digitális ikrek, a szimulációk és a fizikai tesztkörnyezetek egyaránt kulcsszerepet játszanak.
A tudományos igazgató azt is világossá tette, hogy a cél nem pusztán egy-egy látványos demonstráció, hanem egy olyan hazai mérnöki ökoszisztéma kiépítése, amely európai szinten is meghatározó lehet.
Nemcsak autókról van szó, hanem egy teljes technológiai irányváltásról is
Az eseményen többször is elhangzott, hogy az önvezető autók nem elszigetelt fejlesztést jelentenek, hanem egy szélesebb magyar technológiai stratégiába illeszkednek.
Palkovics arról beszélt, hogy a ZalaZONE-t nem szabad pusztán tesztpályaként számontartani, mert az kutatóhelyként és rendszer-integrációs központként is működik.
Magyarország ezen a területen nem akar megállni, mert az autonóm járművek után már a humanoid robotok fejlesztése rajzolódik ki következő nagy célként
– jelezte. Azt mondta, a mostani rendezvény is abba a sorba illeszkedik, amelyekkel az ország igyekszik „letenni a névjegyét” a mesterséges intelligenciához és az autonóm rendszerekhez kapcsolódó technológiák mellett.
Bokor József ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a ZalaZONE köré európai koordinációs és integrációs központot szeretnének építeni, amelyben több egyetem, kutatóintézet és ipari szereplő dolgozhat együtt.
A Bosch jelenlétét is fontos példaként említette, jelezve, hogy a kutatás és az ipari fejlesztés már most is összekapcsolódik ezen a terepen.
Ebben a történetben Budapest most demonstrációs terep, Zalaegerszeg pedig a fejlesztési és tesztelési háttér. A kérdés már nem az, hogy lehet-e ilyen járműveket Magyarországon építeni és kipróbálni, hanem az, hogy mikor és milyen feltételek mellett jelenhetnek meg a mindennapi forgalomban.
A kormánybiztos szerint van mire alapozni: a Microsoft friss adatai alapján Magyarország az AI használatában a világ élmezőnyében van, a 19. helyen áll 147 ország versenyében.
Forrás: www.index.hu